Reaktor / 2024. október 22., kedd

Az elnökválasztás, ami egy grafikuson múlt

Az ember nem olvas, hanem szkennel. Ez (digitális) korunk egyik legfontosabb alapelve, és valóban, ha belegondolunk, hogy nap mint nap hány ezer döntést hozunk vizuális jelek alapján a közlekedéstől kezdve az elektronikus eszközeink ikonjain át megértjük a téma jelentőségét.  

Sajnos ezek a jelek nem mindig tökéletesek, ezért eshetett meg egy kollégával, hogy véletlenül rossz mosdóba tévedt be, nem máshol, mint egy neves design egyetemen. Döntéseinket a másodperc töredéke alatt hozzuk meg, pláne, ha sietünk, így kerülhette el figyelmét az az apró háromszög, amely a megkülönböztetést lett volna hivatott jelezni. 

 

George W. Bush vs. Al Gore 

(Fotó: Ed Reinke)

A 2000-es amerikai elnökválasztás egyik legnagyobb botránya egy floridai túlbonyolított ,,butterfly-ballott" (pillangó szavazólap)-nak volt köszönhető, melyen lyukasztással kellett leadni a voksot. A fej-fej melletti küzdelem végkimenetele egy állam szavazatain múlt, olyan szoros volt a küzdelem, hogy Al Gore kérelmezte az ívek újraszámlálását. 

Ekkor irányult a figyelem az ominózus szavazólapra: 

Az egyik figyelmet irányító eszköz a hierarchia. Ezt a struktúrát a vizuális elemek mérete, színe, elhelyezkedése- egymáshoz való viszonya alkotja. Tekintettel arra, hogy az amerikai választók is balról jobbra, fentről lefelé olvasnak az egymás mellé kerülő elemek zavart okoztak az erőben, pontosabban Al Gore erejében, aki jelentős mennyiségű szavazattól esett el, mert az eltévedt szavazók a Reform Párt jelöltjére adták le szavazatukat, akaratuk ellenére. A helyzeten nem segítettek a képen látható fekete nyilak sem, a jelek szerint a választókat megtévesztette az elrendezés.

Az újraszámlálásra azonban nem kerülhetett sor, mert bár a Floridai Legfelsőbb Bíróság elrendelte, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága visszavonta azt, ugyanis 5-4 arányban egyetértettek abban, hogy a döntés szövetségi és állami törvényt sértene. Ennek, és az amerikai választási rendszernek köszönhető, hogy bár Al Gore megnyerte a többségi szavazatot, elveszítette az elnökválasztást. 

Látni és látszani 

Amióta az ember szervezett közösségekben él, a politikai kommunikáció a vizualitást, és az egységes arculatot tudatosan használja. Akár törzsi szimbólumokra, a római birodalom jelképeire, az uralkodók dicsőségét hirdető szobrokra és festményekre gondolunk, történelmi örökségünk megőrizte ezeket a vizuális jelrendszereket. Ide tartoznak a modern korban a plakátok, filmek, fotók és a posztmodern utáni korban minden egyéb digitális anyag, amely kiadója üzenetét hordozza.  

Egy fontos dolog viszont változott. Soha ennyi embert nem tudott még elérni egy politikus, cég vagy érdekcsoport, ennyire olcsón és könnyen. Éppen ezért a politikai üzenetek és szimbólumok futótűzként terjednek a virtuális tartalmakon keresztül, így egy magyar olvasó is könnyedén kitalálja, hogy kire gondolok piros sapkás politikus alatt. 

Donald Trump volt amerikai elnök és csapata politikai kommunikációs tevékenysége jól ábrázolja, hogy sárból is lehet várat építeni, és minden éremnek két oldala van.  

Vegyük például az esetet, amikor letartóztatási fotójával, és az akkor viselt öltöny darabjaival jutott dollármilliókhoz, a Politico cikke alapján a történések után 7.1 millió dollárt sikerült gyűjtenie. Az esetnek azonban nem csupán pénzügyi vonzata van, a fotó jelképe lett a Trump által képviselt narratívának, ami alapján a demokrata erők jogi eszközökkel kívánják eltenni láb alól. 

(Fotó: Evan Vucci / AP)

További fűtőanyag volt a július 13-án megkísérelt merénylet, ami Trump számára hatalmas médiafigyelmet, politikai tőkét, és egy vérző fület eredményezett. Érdemes megfigyelnünk az elnökjelölt magatartását, illetve az elkészült fotók szimbolikáját, melyet későbbi megnyilatkozásaiban összehangolt retorikája által:

,,I took a bullett for democracy”

(golyót kaptam a demokráciáért), így visszavágva a demokratáknak, akik azt állítják: Trump veszélyezteti a demokráciát. 

A felsorolt példák szemléltetik, hogy a vizualitás és a szimbólumok milyen jelentős hatást gyakorolnak mindennapjainkra, és miként válnak a politikai kommunikáció befolyásoló eszközeivé, akár észrevesszük, akár nem. 

 

(Borítókép forrása:  Tabrez Syed on Unsplash)

Tovább az eredeti oldalra!