Aspergeres a kisfiam / 2023. április 22., szombat

Átléptük az iskolakaput

Jobb napjaink vannak. Szinte semmi dühkitörés hetek óta, kevesebbet veszekszünk, többet beszélgetünk a napokban, K. jobban alszik és eszik. Pontosan nem tudom, hogy minek köszönhető. Kijött a megfázásos betegségből, így biztosan job a közérzete, többet mozog a levegőn, illetve bevezettünk egy betűjeles táblázatot motivációnak, és már vagy három hete az is működik. K. nagyon szereti a táblázatokat, ezért ez az ötlet máris örömmel töltötte el. Betűjelet kap a köszönésért, bátorságért, házimunkáért, önellátásért, fejlesztésért, és ha valamelyikből öt összejön, akkor beválthatja egy ajándékra a titkos dobozomból. Még mindig van némi ellenérzésem a tárgyi jutalmazással kapcsolatban, de ez mégsem az a fajta kutyaetetős, hogy csináltál valami jót, gyere itt egy csokigolyó. Szerencsére ezt a módszert a fejlesztőnk sem használja, és azt mondja, hogy ezt a motivációt is csak egy darabig kell használnunk, amíg kiépül benne egy belső motiváció. Egy külföldi oldalon olvastam, hogy az anya belecsempészett a jutalomba közös időket: Közös mozizás, filmezés, játék stb. Ezt még én is szeretném kipróbálni. Egyébként a dobozban van matrica, hungarocell repcsi, hörcsögös zokni, póló, növeszthető dinó, pokemon, kártya stb. Szóval most ez működik, és van némi egyensúly és békesség nálunk. 

Túl vagyunk az Iskolanyitogatón. Mondjuk azt megelőzte egy nagyobb sírás és ellenkezés, pedig a jutalom az volt, hogy elkészítjük a Youtube csatornáját, ahol ő annyira vágyik az állatairól beszélni. Én már a nyílt nap reggelén órákat látogattam. Egészen pozitív tapasztalataim voltak. Régóta nem járta tanórán hospitálni, és mindenhonnan azt hallani, hogy milyen elavult és szar az oktatás, ehhez képest, egy mozgalmas, változatos, tele szemleéltető eszközökkel+ IKT-val felnyergelt óra volt. Persze nem mond, de mi ezt a jót választottuk, egy nagyon kedves, szimpatikus, fiatal tanító nénivel. 

Délután már K is velem tartott. Próbáltam úrrá lenni a saját izgalmamon, hogy ne érezze mennyire nehéz ez most nekem. Mert az volt. Az iskola már olyan más. Ő csak a nyílt nap elején volt megzakkanva, össze-vissza futkosni kezdett egy labdával. Én pedig hagytam. Szerintem ezzel nem zavart meg senkit, és örültem, hogy valahol levezeti a feszültségeit. Így is volt, mire beértünk már hajandó volt bemenni a tervekbe, és nyitottá vált a feladatokra. Szerintem tetszett neki a suli. Azóta a beiratkozáson is velem volt, és másodszor már biztosan láttam, hogy tetszett neki. Biztosan érezte a tudományt a falak között. :-) 

Jelentkeztünk és várjuk az ítéletet. Délig fog sulis lenni egyelőre, aztán meglátjuk. C tervént tanulgatom a Homeschoolinget. Nem könnyű, de hamarosan költözünk, látom a leendő életünket abban a formában is. A fejlesztőnk valami útlevéllel fogja segíteni az első napokban az iskolába indulást. 

Tovább az eredeti oldalra!