TINTA blog / 2024. július 8., hétfő

A rímelő köszönések squibje

A nyelvészeti szakirodalomban John Robert (Haj) Ross munkásságának köszönhetően squib (egyéb jelentései: ‘sistergő petárda, szatirikus írásmű’) néven nevezik azokat a rögzített megfigyeléseket, amelyekre egyelőre nincs elméleti magyarázat. A squibek 1964-től készültek Rossnak és George Lakoffnak az MIT-n (Cambridge, Boston mellett), a generatív szemantika nyelvészeti irányzatát megalapozó eszmecseréi során, majd a műfaj a generatív nyelvészek folyóiratának, a Linguistic Inquiry-nek lett állandó rovata 1970-től, ám itteni művelése eltávolodott a generatív szemantikától. Squibeket egy időben más nyelvészeti orgánumok is közöltek, például az új-guineai Kivung. A műfaj felelevenítését a kreolista, egyben az egyik utolsó európai generatív szemantikus nyelvész, Pieter A. M. Seuren kísérelte meg (Seuren 2013). Ross nehezen olvasható és nehezen értelmezhető squibjei egyébként megtalálhatók az interneten, és a Lakoff-val 1967-ben közösen írt, egy évtizeden át sokszorosításban, de széles körben terjesztett, az 1970-es években Magyarországra is eljutott, nagy hatású, végül zsákutcába vezető, Noam Chomsky korabeli nézeteire reflektáló generatív szemantikai alapvetésük magyarul is olvasható (Lakoff–Ross 1982).

Pá-pá!

Az 1970-es években még ígéretes generatív szemantika utóbb inkább paródiák tárgya. A Kornai Andrástól vett példa szerint a generatív szemantikusok a Floyd broke the glass ‘Floyd összetörte a poharat’ mondatot úgy elemezték, mint ami több mögöttes szerkezetből tevődik össze, vagyis valahogy így: „Kijelentem neked, hogy elmúlt az, hogy megtörtént az, hogy Floyd okozza, hogy végbemenjen az, hogy fennáll, hogy a pohár törött”. Tehát explicitté tették az okozás rejtett elemét, valamint az állítás (kijelentés), az idő, az eredményállapot stb. jelentéselemeit is (Kornai 2018: 171).

Az alábbiakban a nyelvek közötti rímelő köszönésre is hozok példát, ezt az általam ismert szakirodalom nem tárgyalta, s egyelőre tudomásom szerint nincs rá elméleti magyarázat.

[...] Bővebben!

Tovább az eredeti oldalra!