TINTA blog / 2023. december 22., péntek

A Magyar értelmező kéziszótár újdonsága előzményei fényében

Megjelent: Magyarország 1972/27, 27. o.

Száz esztendeje került ki a nyomdából Ballagi Mór címében is tisztes munkája: „A magyar nyelv teljes szótára, melyben az egyes szók különböző értelmeinek körülírás általi szabatos meghatározásán kívül különös figyelem van fordítva azoknak szabályos közmondási, irodalmi stb. használatára, valamint a szaktudományos és iparbeli műszókra is.” S alcímként: „Nélkülözhetetlen segédkönyv minden rangú és rendű magyar ember számára.”

A szerző az előszóban ezt írta: „Reméllem egyébkint, hogy eljő az idő, midőn egyetemes szókincsünk egybeállításának a gyönge kísérletét többek összeműködése folytán előállított nagyobbszerű munka háttérbe szorítandja; addig élj, t. hazafi! ezzel, amit szíves igyekezetem ezennel kezedbe szolgáltat...”

Ballagi utóda

A jeles szótáríró derűlátó jövendölése csak sokára teljesült. 1972 januárjában került nyomdába Ballagi professzor múlt századi művének igényes utóda, a „többek összeműködése folytán”, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szótári munkaközösségében készült új, egykötetes Magyar Értelmező Kéziszótár.

Az új kéziszótár Közvetlen előzménye azonban nem a Ballagi-féle mű, nem is Balassa Józsefnek 1940-ben megjelent kisebb igényű és azóta elavult szótára, hanem mai nyelvtudományunknak talán legjelentősebb munkája, az 1959—1962 között publikált A magyar nyelv értelmező szótára. Az akadémiai szótárszerkesztő gárda hét kötetben, 7378 oldalon 58 ezer címszóban nyújtott hiteles, pontos tájékoztatást a magyar irodalmi és köznyelv szókincséről.

E hét kötet őse, elődje pedig az ugyancsak százéves, hatkötetes Czuczor—Fogarasi-szótár: A magyar nyelv szótára. (Ez utóbbi története meglehetősen regényes. Az Akadémia a magyar nyelv szótárának szerkesztésével 1845-ben Czuczor Gergelyt bízta meg. A költő örömmel vállalta a feladatot. Pesten dolgozott szorgalmasan 1849-ig, amikor a várost elfoglaló Habsburg-csapatok parancsnoka, Windischgrätz elfogatta. Czuczor nem menekült, mert nem volt ideje összecsomagolni szótára meglévő cédulakötegeit. Az osztrákok bebörtönözték, a Buda várát visszafoglaló honvédek kiszabadították. A szabadságharc bukása után a Bach-uralom bírái hatévi, vasban töltendő nehéz várfogságra ítélték. 1851-ben az Akadémia ismételt kérelmére kegyelmet kapott. Élete végső másfél évtizedében tovább dolgozott nagy szófejtő szótárán. 1866-ban, hatvanhatodik életévében elragadta a kolerajárvány. Munkáját nem tudta befejezni. Fogarasi János fél évtized múltán adta ki a szótárt nyomtatásban.)

A magyar nyelv új értelmező szótárának tizenötezer példánya tíz év alatt — meglehetősen magas ára ellenére — gazdára talált. Az általánosan „értelmező”-ként ismert, valóban alapos munka napjainkban is jól használható. Meghatározásai változatlanul érvényesek, idézettek, vitadöntőek, mindenki elfogadja azokat. Egy-egy szócikkére gyakran hivatkoznak újságokban, tanulmányokban. A közkönyvtárak legtöbbet forgatott kötetei közé tartoznak.

A hét kötet előny a tudományos kutatók számára, de az átlagos műveltségű, érdeklődésű nagyközönségnek felesleges. Az 1350 forintos ár pedig magánosoknak drága.

Az új, egykötetes Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztői Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor és Kovalovszky Miklós, s még tizenkét társuk tulajdonképpen a nagy értelmező szótár „kicsinyített” változatát állította össze, 250 íven, egyszerűsítve. Az Akadémiai Kiadó gondozásában még az idén — a nemzetközi könyvévben — megjelenő kötet 1600 oldalon, 850 illusztrációval 70 ezer címszót tartalmaz. Tehát a nagy értelmező 58 ezer szavánál 12 ezerrel többet. A valóságban viszont 25 ezer új szó van benne! A hét kötetben publikáltak közül ugyanis 13 ezret kirostáltak, elhagytak. A kevesebb helyen több szó magyarázata: a gondos tömörítés és — kényszerű takarékosság! — az irodalmi idézetek, a bizonyító példák mellőzése.

Magyar Értelmező Kéziszótár

Csaj, csehó, csinibaba

Ugyanakkor ezrével közölnek olyan szavakat, amelyek a szocialista fejlődést, a társadalmi és gazdasági átalakulást, az utóbbi esztendők tudományos — elsősorban természettudományos — fejlődését tükrözik. Így megtalálható: ajzószer, bérgazdálkodás, betonacél, derékvitorla, dörzspapír, előolimpia, emelővilla, fenékakna, fogamzásgátló, forgószárny, gégecső, gyógyszerártalom, hibaszázalék, hidegpadló, jövőkutatás, képmagnó, keresztlabda, kobaltbomba, középpályás, lengővilla, libegő, marmonkanna, mélyállomás, memóriaegység, munkatérkép, oltóhab, orrmelléküreg, oxigénsátor, parittyakötés, próbaüzemel, rosttoll, sejtfonal stb.

S néhány mai politikai szó: csúcsértekezlet, erőpolitika, eszkaláció, junta. A modern idők argóját is tükrözik: arénázik, baci, bakizik, blabla, csaj, csehó, csinibaba, difi, diliház, fincsi, fizu, gürizik, haláli, lelécel, nuku, nyugi, oltári, pulcsi, spuri, suli, szabi. 

A Magyar értelmező kéziszótár utódja, az Értelmező szótár+

A szerzői munkaközösség tagjai 26 hasonló külföldi, egykötetes kiadványt tanulmányoztak az angol Oxford Pocket Dictionarytől és a francia kis Larousse-tól az orosz Ozsegov értelmező szótáron és a német Duden Bedeutungswörterbuchon át a román képes kéziszótárig. Igyekeztek valamennyiből átvenni, alkalmazni a modern, jó példákat. (Természetesen a hazai nyomdai lehetőségeket szem előtt tartva.) Megállapították: a terjedelem ideális. Átmenet a túlságosan kicsiny, 23—25 ezer címszavas és a feleslegesen nagy, 300—500 íves egykötetes kéziszótárak között.

Szótáruk korszerű: tudatosan tömeghasználatra szánt. Szabatosan meghatározták a szavak minden jelentését, a használat szabályait, figyelmeztettek a nyelv tisztaságára, helyességére. Tizenhatezer címszónak pedig megadták az etimológiáját (szófejtés). Bemutatták a magyar nyelv beszélt és írott változatának szókincsét, ideértve a legmodernebb szókészletet, az utóbbi évtized újdonságait. Felvettek olyan, mindeddig még sohasem szótárazott szavakat, mint antibiotikum, atomreaktor, bánion, baromfigyár, bojler, fordítógép, földmunkagép, futurológia (jövendőkutatás), fűtőpanel, helyszínel, holdkomp, holdutas, információelmélet, kamera, keltetőállomás, képcső, kód, lézer, munkalélektan, napelem, pontház, programvezérlés, ribonukleinsav, strukturalizmus, számítógép, társadalom-lélektan, televíziózik, telex. Egyaránt feldolgozták a népi mondásokat és a műszaki szaknyelvet, a tájszavakat és az élő beszéd pongyolaságait. Közérthetően leírták, magyarázták (értelmezték!) a címszavak jelentéseit, s eligazítottak a helyesírás, a helyes kiejtés „rejtelmeiben”.

A címszavak minősítenek! Figyelmeztetnek a helytelenre, a rosszra, az elavultra, az idegenre. A szavak mellett csillag vagy rövidítés jelzi: ne használja, felejtse el az olvasó.

 

Eőry Vilma – Kiss Gábor – Kőhler Klára: Magyar értelmező alapszótár diákoknak

Mi az agymosás?

Tanulságos, szórakoztató a tallózás az új Magyar Értelmező Kéziszótár kefelevonatán. A korról és az emberről vall — egyebek mellett — az atomcsend-definíció: az az állapot, amelyben nemzetközi megállapodás szerint szüneteltetik a kísérleti atomrobbantásokat. Kevésbé drámai a dzsúsz: tisztán déligyümölcsből való gyümölcslé. A bunda mostanság már több értelmű: állatok szőrzete, pásztorok ősi viselete, nők szőrmével bélelt télikabátja, zsírban, olajban sült hús és alma külső burka, ifjak hosszúra nőtt, bozontos haja, a sportban pedig, amikor „az egyik labdarúgócsapat a másik csapattal titokban előre megegyezik az eredményben”.

A diszpécser, a munkairányító meghatározását hiába keresné a lapozgató Czuczor Gergely művében. Ügyszintén az agymosást: „bizonyos (politikai) célok érdekében valakit múltjának vagy megtörtént eseményeknek az elfelejtésére kényszerítő erőszakos (lélektani) ráhatás”. A szótárban ugyanakkor megtalálható a ficcs: százforintos bankjegy, és természetesen nem hiányzik maga az értelmez: meghatározza és kifejti valamely szó vagy kifejezés jelentését. (A durva, trágár kifejezések legtöbbjét — helyesen — elhagyták, hiszen ezeket aligha tanulják könyvből, szótárból.)

A szerkesztők naprakész használhatóságra törekedtek. Feldolgozták a rádióban, a televízióban hallható, a napilapokban olvasható új és újszerű szavakat, lejegyezték az Élet és Tudományban publikált ismeretterjesztő közleményeket, az Új Magyar Lexikon, a Kultúra Világa sorozat egyes fogalmait. Gondoskodtak az általános és középiskolai tankönyvek magyarázatainak magyarázatáról. S kicédulázták Illyés Gyula. Fejes Endre, Galambos Lajos, Sánta Ferenc, Kassák Lajos, Veres Péter és az erdélyi Nagy István prózai munkáit. Sőt, az amerikai J. D. Salinger sajátos stílusú regényének, a Zabhegyezőnek magyar fordítását is.

Remélhetően az 1972-es kiadású, egykötetes Magyar Értelmező Kéziszótár, Ballagi professzor száz esztendeje írt ajánló szavait idézve — valóban nélkülözhetetlen segédkönyv lesz „minden rangú és rendű ember számára”.

László Miklós

Tovább az eredeti oldalra!