Reaktor / 2024. november 15., péntek

72 órás munkahét? Kínában igen...

Sokunk úgy gondolja, hogy a 40 órás munkahét már megeröltetően hosszú és rengeteg időnket elveszi, akkor vajon mit gondolnak azok a kínai polgárok, akiknek egy héten 72 órát kell dolgozniuk? A reggel 9-től este 9-ig tartó munkanapot egy héten hatszor kell teljesíteni és a gyakorlat főként az IT szektorban jellemző, de megtaláljuk más szektorokban, akár fizikai munkások között is.

A cégek a legnagyobb produktivitásra törekednek nem csak a nyereség miatt, hanem az állami akarat miatt is, hiszen a technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között az IT piacon is realizálódik.

Egyébként a 996 hivatalosan illegális, hiszen Kína munkatörvényei szerint a heti munkaidő maximuma 44 óra, ám a gyakorlatban számos vállalat alkalmazza ezt a módszert. Ráhúzzák a 996-ot a rugalmas munkaidőre, amely valójában csak abban rugalmas, hogy sokkal többet kell dolhozni. A dolgozók gyakran nem kapnak megfelelő túlóradíjat, így komoly stressznek és egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve. Több esetről számoltak be, amikor a túlzott munkaterhelés halálos kimenetelű volt.

Olyan példák is voltak, hogy a hétvégi túlóra volt csupán fizetett, azonban a hétvégi túlóra óraszáma nem lehetett több, a hétköznap ledolgozott túlórának a számával. Tehát ha a héten 5 óra túlmunkát végzett, akkor szombat-vasárnap maximum 5 óra túlmunkát fizettek ki neki. De nem is a kifizetéssel van a legnagyobb baj, hanem az embertelen munkarenddel.

Miért csinálják a kínaiak?
A kínai munkakultúra szoros összefüggésben áll a hagyományos konfuciánus értékekkel, mint a fegyelem, szorgalom és hierarchia iránti tisztelet. Hasonló példákra bukkanhatunk a szomszédokban is. Dél-Koreában a heti munkalimitet 69 órában próbálták maximalizálni, ami szintén hasonló körülményekre enged következtetést. Az elhíresült japán „salaryman”-ekről (olyan japán munkavállalók, akiknek az élete nagyrésze a cégükben folyik és nincs idejük semmi másra a munkahelyükön kívül, sokan emiatt öngyilkosok lesznek) nem is beszélve.

A modern gazdasági verseny nyomása azonban még tovább fokozza a munkaidő meghosszabbításának tendenciáját, különösen a gyors fejlődést célzó iparágakban, mint a technológia. Olyan prominens kínai üzletemberek, mint Jack Ma (az Alibaba alapítója), a rendszer védelmezői, akik szerint a 996 „áldás” a fiatalok számára, akik így nagyobb karrierlehetőségeket kaphatnak.

Jack Ma szerint ez az intenzív munkatempó segít a dolgozóknak abban, hogy a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzék, ezáltal feljebb lépjenek a vállalati ranglétrán, és versenyelőnyt szerezzenek a globális piacon. Ahogy megtörténik a generációváltás Kínában is, egyre többen kritizálják ezt a gondolkodásmódot, mivel a hosszú munkaórák károsak lehetnek az egyén fizikai és mentális egészségére nézve.
A túlzott munkavégzés számos esetben vezetett kimerültséghez, alvásproblémákhoz, krónikus stresszhez, és több tragikus esetben halálos kimenetelű volt. A hosszú munkaórák és a rövid pihenőidők kombinációja jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint hozzájárul a mentális egészség romlásához is. A munkavállalók gyakran panaszkodnak mentális problémákra és szorongásra, amelyek mind a túlterheltség közvetlen következményei.

Mit reagál az állam?
A kínai bíróságok többször is kimondták, hogy a 996 rendszer törvénytelen, mivel sérti a munkavállalók jogait. A munkatörvény szerint minden túlórát megfelelően kellene kompenzálni, de a cégek gyakran figyelmen kívül hagyják ezt. Egyes munkavállalók, akik megtagadták a 996 rendszer szerinti munkavégzést, elbocsátásra kerültek, azonban később jogi úton sikerült kompenzációt szerezniük. Kiemelendő azonban, hogy nincs egységes rendszer, amely tiltaná vagy szabályozná a 996-ot, igazából a produktivitás hajszolása miatt a kínai állam is szemet huny efelett.

Mozgalmak a 996 ellen:
A 996.ICU mozgalom volt az egyik legismertebb tiltakozás a 996 ellen, amely globális figyelmet is felkeltette. A GitHub-on létrehozott projekt célja az volt, hogy rávilágítson arra, hogy a 996 munkakultúra milyen egészségügyi kockázatokkal járhat – a nevében az ICU (intenzív osztály) rövidítése is azt jelzi, hogy ez a rendszer súlyos betegségekhez vezethet. A mozgalom jelentős vitákat generált a munkakörülményekről, a munkavállalói jogokról és arról, hogy milyen szerepet kellene vállalnia a kormánynak a munkaügyi szabályok betartatásában. Legnagyobb eredménye pedig az volt, hogy a vilég tudtára adta ezt a jelenséget és globálisan is ismertté vált a probléma.

Ennek köszönhetően már a kínai kormánynak is foglalkoznia kellett a 996 rendszerével. 2021 augusztusában a Kínai Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is illegálisnak nyilvánította a rendszert, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak joguk van a megfelelő pihenéshez és szabadsághoz. Emellett a Kínai Emberi Erőforrás és Szociális Biztonsági Minisztériummal közösen további irányelveket dolgoztak ki, amelyek célja a munkaügyi viták hatékonyabb rendezése és a munkavállalói jogok védelme.

A kormány fellépése változásokat hozott számos vállalat életében. Több IT cég, például a Vivo, megszüntette a "nagy/kis hét" rendszert, ahol a dolgozók váltakozva öt- és hatnapos munkaheteket töltöttek el. A Tencent, a Douyin és a Kuaishou is hasonló változtatásokat vezetett be, hogy megfeleljenek az új jogi követelményeknek. Azonban nem minden dolgozó fogadta pozitívan ezeket a változásokat; egyesek panaszkodnak, hogy a túlórák csökkenése miatt kevesebb jövedelemhez jutnak, és ez nehézségeket okoz a megélhetésükben. Jó hír ezeknek a munkavállalóknak, hogy még mindig rengeteg olyan cég van, akik a 996 mellett teszik le voksukat…

A munkaidő szabályozásának szigorítása jelentős gazdasági hatásokkal is járhat. Ha a vállalatok valóban betartják a törvényben előírt 44 órás munkahetet, az akár 30%-kal is növelheti a munkaerőigényt egyes iparágakban, mivel több munkavállalóra lesz szükség a termelés fenntartásához, ami megijeszti a vállalatokat. Viszont pozitív is lehet az összhatás, hiszen a munkavállalók nem fáradtan és motiválatlanul állnak neki a feladatoknak, így a produktivitás nőhet.  

Az biztos, hogy a kínai társadalomban mélyen be van tagolva ez a hierarchikus rendszer, melyből nehéz kitörni. Olyan nagy a túlkínálat az IT piacon is, főleg kezdő, junior szinten, hogy sok esetben a fiatalok hálásak annak is, ha 996-ban dolgozhatnak. Emiatt nem biztos, hogy teljesen megszűnik a rendszer, még ha az állam megpróbál fellépni is ellene, amíg nem áll bele teljesen a 996-ban találni fogunk rá példát. Márpedig nem biztos, hogy a kínai államnak érdeke beleállni a termelékenységbe és a produktivitásba egy ilyen kiemelt szektorban.

Tovább az eredeti oldalra!